3 dolog, amiből biztosan megmondom, hogy a ChatGPT írta a dolgozatodat

Ha eddig késtél a beadandókkal, és hirtelen a legjobb Jane Austen regényeket megszégyenítő módon írsz, és azt hiszed, talán gyanús vagy, van egy rossz hírem: tényleg gyanús vagy. A plágiumvád nagyon súlyos, akár ki is rúghatnak az egyetemről, ezért ne bízd magad egyáltalán, vagy kizárólag az AI-ra, és olyan segítőt sem érdemes választani, aki AI-t használ. Mi nem használunk mesterséges intelligenciát. Hogyan ismerhető fel, ha egy szakdolgozat nem emberi agy szüleménye? Itt van néhány jel, ami alapján háttal, csukott szemmel is megmondom, hogy AI-t használtál:

1. Az ábrák és vizualizációk hiánya

Régebben a szakdolgozatok gyakran voltak tele ábrákkal, diagramokkal, amelyek gyakran az oldalszám növelését szolgálták. Az AI korszakában viszont egyre több a "tiszta" szöveges dolgozat. Ha egy munkában szinte egyáltalán nincsenek vizuális elemek, az felveti a kérdést: vajon egy szoftver áll a háttérben? Az AI ugyanis jelenleg még korlátozottan képes értelmezni és alkotni komplex grafikákat, ami a szöveg-orientált munkák dominanciájához vezet.

2. Kétes források és hivatkozások

Az AI képes ugyan hihetően hangzó szövegeket generálni, de gyakran előfordul, hogy a hivatkozások megbízhatósága kérdéses. A kitalált források, vagy a létezőnek tűnő, de valójában nem ellenőrizhető irodalmak felbukkanása komoly probléma. Tehát az AI fogalmazhat neked szöveget. Akár a hivatkozás is valódinak tűnhet, pl. "Kovács, 2008". Mi több, lehet, hogy a megfelelő formátumban a hivatkozást is elkészíti, pl. "Kovács, Z. (2008). Kiskutyák és kisnyuszik élete. Budapest: Akadémiai KIadó". De lehet, hogy ez egy kitalált forrás, amely sosem létezett. Ezzel elképesztően gyorsan le lehet bukni.

Ha egy forrást nem tudsz semmilyen hiteles adatbázisban megtalálni, vagy a megadott DOI nem vezet sehova, az jelzés lehet, hogy AI generálta a szöveget. Mindig ellenőrizd a források valódiságát, mert ha te nem teszed, a konzulensed fogja!

3. Germanizmusok és nyelvi sajátosságok

Bizonyos nyelvi minták – jellemzően az ún. germanizmusok* – gyakran előfordulnak a ChatGPT által írt magyar szövegekben. Ha a fogalmazás kissé merev, a mondatok felépítése idegennek tűnik, mintha csak szó szerinti fordítás lenne egy másik nyelvről, akkor lehetséges, hogy gépi intelligencia áll a háttérben. Íme két példamondat:

AI mondat példa: "A család és a munka közötti hatékony egyensúly kialakítása nem csupán a munkahelyi produktivitás növelésében, hanem a személyes életminőség javításában is kulcsfontosságú tényezővé válik." 

Emberi fogalmazás példa: "A család és a munka közötti egyensúly kulcsfontosságú a munkahelyi produktivitás növelésében és az életminőség javításában is. "

Milyen következményekkel járhat, ha lebukunk a ChatGPT-vel?

Bár az AI íróeszközök használata csábítónak tűnhet, fontos tudni, hogy komoly következményekkel járhat, ha lebukunk. Itt van néhány ok, amiért érdemes kétszer is meggondolni, mielőtt gépi intelligenciára bíznánk a szakdolgozatunkat:

1. Egyre fejlettebb detektorok: Az AI írásokat azonosító technológiák rohamosan fejlődnek. A GPT-detektorok egyre pontosabbak, és egyes esetekben már be is épültek, vagy hamarosan beépülnek azokba a plágiumellenőrző szoftverekbe, amiket az egyetemek rutinszerűen használnak. Ezek a rendszerek képesek felismerni az AI által generált szövegeket, így a lebukás kockázata jelentősen nő.

2. Súlyos következmények: Ha kiderül, hogy nem saját munkánkat adtuk be, az súlyos plágiumvádhoz vezethet. Ez nem csak azt jelenti, hogy megbuktatnak a tárgyból, hanem rosszabb esetben akár ki is rúghatnak az egyetemről. Az ilyen típusú becsületsértés hosszú távú következményekkel járhat a további akadémiai és szakmai karrierünk szempontjából is.